Nyári emlékek tolltartója...

                              óvodás kisfiúnak:

Itt a tavasz!

Január közepén érkezett Buci gyönyörű fonala. Eleinte csak nézegettem, és simogattam, aztán elkezdtem mintát keresni hozzá, de valahogy egy sem illett hozzá. Nagyon szeretem ezeket a színeket így együtt. Leginkább egy napfényfoltos nyári bükkerdő lebegett a szemeim előtt, mikor a fonalra néztem. És addig-addig sóvárogtam a napfény és nyár után ezen a hosszú-hosszú télen, mígnem testet öltött a minta. Rengeteg variációt próbáltam végig, de egyszerre összeállt. Olyan lett, mint egy óriási falevél, az üveggyöngyök meg harmatcseppként csillognak... de amíg kötöttem, inkább egy égig érő fa ágai nyújtóztak elő. Nagyon szeretem a színét is, az illatát is... az egész kendőt!

Barka-Cinege Buci által festve,
ennyi maradt a 20 dkg-ból

Téli termés

Kötni könnyebb, mint dokumentálni... A kedvező konstellációt nehéz összehozni: fényképezőgép, egy rendezett sarok a lakásban, megfelelő fényviszonyok, kis nyugalom... a modellről már nem is beszélve.
Ma délután adódott egy kedvező pillanat, ha nem is a legideálisabb. A télen készült kötött holmikat összeszedtem, és megpróbáltam megörökíteni őket. Íme az eredmény:

Egy halom fiús gyerekcucc, persze ritkán van így szépen egy kupacban :)

















Sötétszürke ünneplő pulcsi, kalászmintás passzéval, és csíkkal az elején és ujján. A tulajdonosán, inggel, persze jobban mutat, de ezen pillanatok többnyire küzdelmes és rohanó pillanatok, amikor a fényképezés eszembe se jut :)
A fonal: Steinbach Wolle Jumbo,
a minta saját alkotás.

 Az idei tél kedvence lett ez a pulcsihoz is illő sapka-sál együttes. Készült hozzá egy pár egyujjas kesztyű is, de azt már annyira megviselte az idei tél, hogy inkább nem rángattam ki a kabátból.
A fonal szintén Steinbach Wolle Jumbo, a minta saját.

Íme a modell... a mellényét maradék Steinbach fonalakból kötöttem. Sok kisérletezés eredménye, százszor lebontottam, újra kötöttem. Az alsó része csőkötés, vagy duplakötés? nem is tudom... a Nyakát és az ujját I-cord-dal szegtem. Végül is vidám darab lett, és ami a fő, felveszi a gyerek...

Az ünneplő mellény is jól áll, bár a gombokkal 

meg kell küzdeni. Igaz nyitottan még vagányabb...

A PUSZIMADÁRKA...

...még szeptemberben készült, az első óvodai napokhoz, és a később adandó esetleges nehézségek átvészeléshez. Használata igen egyszerű: időnként fel kell tölteni nagy mennyiségű puszival, ami később, szükség esetén a madárka ölelgetőjének arcára, onnan pedig a szívébe száll. És ott szeretet lesz belőle, de ezt már én is csak a puszimadár gazdájától tudtam meg :)

Lehet, hogy más magunk készítette ajándékokkal is működik?

Karácsonyi ajándék díszek filcből, hímezve...

Kesztyű-gótika

 Ez a kesztyű még az előző ősszel készült, ajándékba. Jó, hogy maradt róla fényképem,   mert szerettem csinálni. Játék volt színekkel, fonalakkal, technikákkal.

Nyári emlékek: kötött virágok

Még a nyár elején készült ez a bimbós -tulipános csipkekendő:

Nyár közepén pedig ez a bordó stóla, sok kicsi virággal, ennek a mintának az alapján:

Horgolt karkötő -a maradékból:

Bordó kendő

Pineapple Delight

Még a télen készült ez a kendő , nagyon szerettem kötni. Egy régi, örökölt fonalból készült, aminek se a márkája se pontos összetétele nem ismert (50 % gyapjú), de a színe még mindíg ragyogó.